Minek köszönhetjük a csipkés szatén bugyiat?

Hosszú évszázadokig ezek e fehérneműk olyan hosszúak voltak a szoknyák alatt, hogy se túl rövidek, se nagyon hosszúak ne legyenek. A hölgyeknek nem eshetett a női szemérmen csorba, hiszen ezek a fehérneműk tökéletesen takartak mindent a férfi szemek elől. Azután jött a nyughatatlan Medici Katalin, azzal az ürüggyel, hogy biztonsággal szállhasson nyeregbe - valójában azért, hogy többet mutathasson a lábából -, és kitalálta a kurtább fehérnemű viseletet.  Találmánya nem élte túl Katalint, a viharos évszázadokban bő háromszáz évig kellett várni ezen fehérneműknek arra, hogy ismét valami fontosabb esemény is történjen velük. Bár ezek a fehérneműk itt-ott szerepeltek néhány amazon ruhatárában, de még lovagláshoz se hordták rendszeresen, amint azt az a számtalan história bizonyítja, amelyek lóról lepottyant dámákról maradtak fent. XV. Lajos idejében már rendelet írta elő ennek a fehérneműknek hordását. Persze nem az udvari hölgyeket kötelezték erre a fehérnemű viselésre, hanem a hivatásos táncnőket. A szívesen mutogatott új fehérnemű lázba hozta a férfiúi fantáziát, de néhány kurtizán kivételével nem talált hívekre a párizsi asszonyok között ez a fehérnemű. Sokáig méltánytalan helyzetben volt ezen, fehérnemű, hiszen léha és kurtizán dolgokkal kapcsolták össze azokat a hölgyeket, akik hordták és viselték ezeket a ruhadarabokat.

A nagy francia forradalom során aztán nem csak a király hagyta el a fejét, hanem egy két hölgy is elveszette a fejét. Sokan, főleg a jómódú és gazdag családokból származó hölgyek kezdték hordani, az addig „borzalmas fehérnemű” darabot. Talán azért lázadtak a hölgyek, hogy ezt a fehérneműt viselhessék, hogy sokkal szabadabban tudtak mozogni és egyfajta szabadságérzetet közvetített nekik. Viszont tény, hogy ezek a kisebb helyi lázadások nem voltak olyan horderejűek a fehérnemű világában, mint a nagy francia forradalom. Érdekes adalék, hogy a jakobinus diktatúra idején született a fehérneműkre vonatkozóan is egy új törvény. A Konvent 1793. október 29-i határozata végre megnyugtatta a polgártársnőket, hogy nem kell alsónadrágot viselniük, a szabadon lebegő öltözet egyáltalán nem ellentétes a forradalmi erkölcsökkel. Mindenki maga dönthette el, hogy hordott fehérneműt vagy sem. Bár fortyogott egész franciahon, úgy látszik az akkori embereknek is nagyon fontos volt, hogy mikor és milyen körülmények hordhattak fehérneműket és egyéb ruházatokat. Aztán a forradalom szele lecsendesedtek, a fehérneműk pedig kitartóan várakoztak arra, hogy valaki már érdemben is foglalkozzon velük. Nem kellett sokat várni és a direktóriumi divathölgyek kitaláltak egy átlátszó, testszínű fehérneműt. Ennek a neve a tricotja volt, mely fehérnemű olyan fortélyos mez volt, amelyben felöltözve lehetett pucérkodni. Valaki elnevezte ezt pantallónak. Később kiment a divatból, de a neve megmaradt. Így hívták az új, slingelt fehérneműt, amely 1807 tavaszán tűnt föl a Palais Royalban és a körutakon. A derékon megkötött, hosszú és bő, patyolatból vagy vékony vászonból varrt bugyi végét slingelés díszítette. Bár az igazsághoz hozzátartózik, hogy amíg Párizsban csak tért hódított ez a fehérnemű, addig a jó öreg angolszász területeken már bő 30 éve hordták a hölgyek ezeket a fehérneműket.
Hasonló fehérnemű darabokat már Hollandiában is hordtak a 18. század végén. A hölgyek a korcsolyázáshoz használták, követve a táncosnők példáját.  Bár a forma és a megnevezés folyamatosan változott ennél a fehérneműnél, de véglegesen soha nem tűnt el, és a mai világban is nagy örömöt okoznak a férfiszemnek az elővillanó szatén bugyik és fehérneműk.

Online Fehérnemű Bolt! Fehérnemű webáruház, Óriási választékkal. Erotikus fehérneműk, Szexis fehérneműk.